|
BUDAKESZI GAZDASÁGA, TÉRSÉGI SZEREPE
1./ Budakeszi gazdaságának múltja
Budakeszi gazdaságát a múlt század utolsó harmadáig a mezőgazdaság határozta meg. A múlt század végi filoxérajárvány tönkre tette a megélhetés alapját. A fővárosban ez idő tájt megindult millenniumi építkezések adtak munkát a budakeszieknek, s egyben elkezdődött a település iparosodása is.
1919-ben megalakult az ipartestület és 1930-ban már közel 60 féle szakmát űztek a községben. Az iparosok száma 1938-ban 144 volt, és hozzájuk csatlakozott a Nagykovácsi Ipartestület 41 fővel.
A 30-as években Budakeszin a legnagyobb vállalatot az Elektromos Műszaki Rt. képviselte, leghíresebb pedig a Halfer-féle Márványozó Festékgyár volt. Ez utóbbit Halfer József könyvkötő mester alapította 1902-ben, aki a világon is egyedülálló szabadalmazott eljárással dolgozott. Különleges - a könyvkötőiparban használatos - festékeket állítottak elő, Európa legtöbb fővárosában képviseletük volt, de áruikat a tengeren túl is vásárolták. Hasonló hírnevet szerzett a községnek a NATTÓ-féle cipőkrémgyártás, termékeit 1923-tól 14 éven át több, mint 200 településen keresték és kedvelték. Az élelmiszeripart az 1930-ban alapított Tejszövetkezet képviselte (297 tagja és 540 üzletrésze volt). Naponta 3000 liter tejet vásároltak fel és az akkori kor legmodernebb színvonalán készítették a különféle tejtermékeket.
Az iparosodással egy időben lendült fel Budakeszi idegenforgalma, kedvelt üdülő- és nyaralóhellyé vált. Budakeszi kereskedelmi ellátása a századfordulót követő időszakban már igen fejlett volt. Nemcsak a helyi lakosságról kellett gondoskodnia, hanem az itt nyaralók és a települést felkereső kirándulók ellátását is biztosítania kellett. 1930-ban a településen 101 kiskereskedő működött. Többek között 15 fűszerüzlet, 9 mészárszék (köztük Joschka Fischer, a jelenlegi német külügyminiszter édesapja is), 12 pék, 14 vendéglő, 2 cukrászda, 2 kávéház üzemelt, de volt 2 mozgóképszínház és működtek autóbusz-vállalkozók, autójavítók és benzinkút is.
Budakeszit társaskocsi (omnibusz) és fiákerközlekedés kötötte össze Budával. 1928-ben az ún. "Bart-autóbusz" szállította az utasokat Budapestre, majd 1937. január 1-jétől a BESZKÁRT (kék busz) indította el járatait, bekapcsolódva ezzel a főváros vérkeringésébe, s csomópontjává válva a környező települések utasforgalmának.
A II. világháború után Budakeszi további sorsát jelentősen meghatározta a német nemzetiségű lakosság kitelepítése, akik helyébe az ország más részeiről, főként Erdélyből költöztettek át családokat. Budakeszinek időre volt szüksége ahhoz, hogy a háború és a kitelepítések okozta pusztítást kiheverje.
Az ipari hagyományok a háború után nem folytatódtak. Inkább mezőgazdasági, erdőgazdálkodási üzemegységeket telepítettek Budakeszire (ERDÉRT, Erdő- és Vadgazdaság, Rozmaring TSZ). A külterület egy részét a rendszerváltásig a budapesti székhelyű Kertészeti Egyetem Tangazdaság művelte. Az erdőterületek felügyelete, ápolása, melynek nagyobb hányada 1978 óta Budai Tájvédelmi Körzet részét képezi - a visegrádi székhelyű Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság feladata ma is. 1989 után a Vadaspark és a Kincses-árok a Budapesti Erdészet kezelésébe került.
Budakeszi kertvárosi jellegét megőrizve iparában csak a kisipar számára engedett teret. Kereskedelmi hálózatának fejlesztése nem követte a népesség nagyarányú növekedését. A kiskereskedelmi cikkek beszerzésében nagymérvű a fővárosra utaltság. Ezt mutatják az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom adatai is, melynek értéke 37 eFt volt a 72 eFt-os országos átlaggal szemben.
Kiránduló és üdülőhely jellege megmaradt ugyan, de annak infrastruktúrája nem fejlődött kellőképpen. 1988. végén mindössze 7 vendéglátóhely (főként büfé és italbolt, s csak egy étterem és egy cukrászda) állt a lakosság rendelkezésére.
A magánszféra is részt vett a lakosság ellátásában. 1988-ban 25 magánvállalkozó működött nagyobbrészt a kereskedelem, kisebb részt a vendéglátás területén.
A rendszerváltás után a környezetkímélő gazdasági ágak Budakeszire vonzása és letelepítése került előtérbe, mely meghagyja a település kertvárosi jellegét.
Ipari parkjának létrehozásával és folyamatos bővítésével számos, ebbe a fejlődési irányvonalba illő nagyvállalkozást sikerült itt letelepíteni.
Az iparon és a mezőgazdaságon kívüli ún. egyéb ágazatok és a szolgáltatások váltak meghatározóvá, melyek a településen foglalkoztatottak 75%-át kötik le. A legtöbb munkahelyet a kereskedelmi, vendéglátó- és szolgáltatóhálózat, valamint az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás biztosítja.
1990-ben az állami és szövetkezeti kereskedelem 14 kiskereskedelmi boltot üzemeltetett, ebből 4 élelmiszerüzlet és 6 vendéglátóhely volt. A rendszerváltás után vállalkozások tömege indult be ezen a területen, amely gyökeresen átalakította, gazdagította a szolgáltatások körét. 1995-ben már 114 kiskereskedelmi bolt látja el a lakosságot, ebből 42 élelmiszerbolt, a többi a legkülönbözőbb profilokra szakosodott üzlet. A vendéglátóhelyek száma is hatszorosára nőtt az első öt év alatt; 1995-ben 38 van belőlük. A szállodák, panziók jelentős külföldi vendégforgalmat bonyolítanak le, többségük valutaváltó-helyként is működik.
|
|
1990 |
1995 |
|
Kiskereskedelmi üzlet |
14 |
114 |
|
Élelmiszerüzlet |
4 |
42 |
|
Vendéglátóhely |
6 |
38 |
|
Egyéb |
4 |
34 |
2./ A jelenkori gazdasági egységek sajátosságai
A) Mezőgazdaság, erdőgazdaság
A településen inkább mezőgazdasági - erdőgazdálkodási üzemegységeket telepítettek, így a 114 ha szőlő, valamint a környező szántó területeken a VITIS Bt. végzi a mezőgazdasági szolgáltatást.
Pilisi Parkerdő Rt. Budakeszi Erdészete, melynek tevékenységi köre: erdő és vadgazdálkodás szolgáltatás.
Budakeszi hegyközség: A telephely 10 hektár, a hegyközséghez tartozó erdő 1745 ha. Jelenleg a hegyközség tagjainak száma 250 fő. Célja: Területén a szőlő- és bortermeléssel foglalkozók e tevékenységéhez kapcsolódó érdekeinek előmozdítása, az előállított termékek színvonalának emelése, piacképességének javítása, valamint korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása és érvényesítése a törvény által biztosított köztestületi feladatok keretein belül. A községben lakó tagok gazdálkodását szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti.
Állattartás: A település elvárosiasodása miatt a gazdasági haszonállatok létszáma jelentősen csökkent és a külterületre szorult. 1998. évi adatok alapján Budakeszin 42 db szarvasmarhát és 150 db hízósertést tartanak. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a lótartási kedv elsősorban hobbi- és sportcélokat szolgálva. 1998. tavaszán Budakeszin 34 db lovat tartottak, s közülük csak egy ügető ló értett a kocsihúzáshoz. 11 méhésznél 280 méhcsalád volt 1997. őszén. Legnagyobb számban kutyát tart a lakosság: 1997-ben 1899 db részesült a kötelező veszettség elleni eboltásban.
Jelenleg a falugazdász a feladatát a helyi viszonyok figyelembevételével végzi. Legfőbb feladata a termelők gyors és pontos információval való ellátása: a különböző állami támogatások és pályázatok ismertetése, szaktanácsadás. 150 őstermelő végzi tevékenységét a településen különböző termékek előállításával. A kiállított igazolványok alapján a helyi földeken kb. 50 fő szőlőtermesztéssel, és kb. ugyanennyi fő gyümölcstermesztéssel foglalkozik. 20-30 fő tart méheket.
A településen jelenleg mezőgazdasági szövetkezet nem működik.
B) Ipar
A település foglalkoztatottságát nagymértékben meghatározta a környező egészségügyi intézmények, kórházak létesítése, így nagyobb ipari centrumok nem alakultak ki a korábbi években. Figyelemmel arra viszont, hogy a településsel határos kórházak munkaalkalmat biztosítottak és jelenleg is biztosítanak a budakeszi lakosságnak.
Munkahelyteremtés érdekében az önkormányzat területet vásárolt a privatizáció során. Ezzel lehetővé vált környezetkímélő ipari terület kialakítása. Területén megvalósult nagyobb munkahelyteremtő vállalkozások.
A törvényi feltételek biztosításával 1990-től egymásután alakultak a társas és az egyéni vállalkozások, melyek száma 1999-ben: 1431
(Összehasonlításul: e vállalkozások száma 1990-ben 159 volt.)
Működő vállalkozások száma összesen: 1431
Ebből: Működő jogi személyiségű vállalkozások száma: 681
Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma: 750
Acélszerkezet gyártása, betonkeverő telep, díszcsomagoló gyártása és forgalmazása, épületgépészet, élelmiszeripar, gyógyászati segédeszköz gyártás, gépjármű kereskedelem, kötöttáru gyártás, nyomda, ruhaipar, testápoló cikkek gyártása, varroda.
C) Kereskedelem, szolgáltatás
1990-ben az állami és szövetkezeti kereskedelem 14 kiskereskedelmi boltot üzemeltetett a településen, ebből 4 élelmiszerüzlet volt és 6 vendéglátóhely működött. Az elmúlt években ugrásszerűen megváltozott a település kereskedelmi hálózata. A kereskedelmi üzletek zömében állami / Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat / működtetésében üzemelt. A vendéglátóipari egységek döntő többsége szintén állami vállalati formában működtek.
Vállalkozások tömege indult be ezen a területen, amely a hálózat nagyságát és minőségét, valamint profilját is gyökeresen átalakította, gazdagította.
Napjainkban a település gazdaságát elsősorban az iparon és a mezőgazdaságon kívüli egyéb ágazatok határozzák meg. A legfőbb munkahely a kereskedelem, vendéglátás, ellátó- javító- szolgáltató hálózat, valamint az oktatás és az egészségügyi, szociális ellátás terén van.
A fejlődés dinamizmusa az 1990. évi vállalkozói törvény belépésének tudható be, mely törvény nagyobb önállóságot adott a vállalkozó kedvű kereskedőknek és iparosoknak.
Nagyobb kereskedelmi egységek jellegüket tekintve ABC szinten a lakossági közellátást szolgálják, ezenkívül az üzletházak helyiségei szolgáltató tevékenységet is folytatnak.
Az üzletházak és a nagyobb üzletek mellett a kiskereskedelem szakkereskedelmi jelleget öltött.
Szaküzletek:
· Gyógyszertárak
· Élelmiszer jellegű üzletek
· Iparcikk jellegű üzletek
· Ruházati szaküzletek
· Vasáru, festék, üveg szaküzletek
· Könyv, újság, papíráru
· építőanyag kereskedelem
Összesen 107 szaküzlet, 7 üzlet végez szolgáltatást.
A helyi őstermelők a napi piacon árulják termékeiket.
A zöldség-gyümölcsös piac napi nyitva tartással üzemel, melynek fenntartója a Budakeszi Önkormányzat.
Vasárnaponként iparcikk piac is üzemel, melyet a környező települések lakói is felkeresnek.
A működő kiskereskedelmi üzletek száma:
|
|
1990-ben |
1999-ban |
|
|
47 |
151 |
|
ebből élelmiszer: |
12 |
16 |
|
iparcikk: |
32 |
114 |
|
cipő, ruházat: |
3 |
21 |
A településen 3 benzinkút működik:
|
|
1990. |
1999. |
|
MOL |
1 |
1 |
|
Rakanita Kft. |
1 |
1 |
|
SHELL |
|
1 |
3. A gazdaságszervező- és pénzintézetek
Pénzintézetek:
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Budakeszi Fiók 1991. október 29-én nyitotta meg fiókját. A fiókhoz területileg 7 község tartozik: Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő, Perbál, Tök, Zsámbék. Az OTP Bank tevékenységi körébe tartozik a forintszámla vezetés, hitelnyújtás, értékpapírforgalom.
Az OTP Bank integrált számítástechnikai rendszere lehetővé teszi, hogy a lakossági és vállalkozói számlákkal kapcsolatos tranzakciókat az ország 420 bankfiókjában intézhesse.
HBW Express Takarékszövetkezet Budakeszi Fiók / Budakeszi, Fő út 43-45. / 1998. június 1-től működik. Vonzáskörzete: Budakeszi, Zsámbék, Budajenő, Telki, Páty, Perbál, Biatorbágy, Érd, Budapest dél-budai kerületei. Az összes jegyzett valutát váltja, forintszámla vezetést és hitelnyújtást is végez.
Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet 1975-ben nyitotta meg budakeszi kirendeltségét néhány száz szövetkezeti taggal. Tagjainak száma azóta közel 4600 főre duzzadt, szolgáltatásuk teljes körű. Vonzáskörzete: Telki, Budajenő, Budapest.
Postahivatal: A településen postahivatal 1977. óta működik. Postabank szolgáltatás és valutapénztár vehető igénybe.
A községben 2 db bankautomata működik.
Biztosítók:
· Providencia Biztosító területi képviselete
· Hungária Biztosító területi képviselete
· AB AEGON Biztosító területi képviselete
· NN Holland-Magyar Biztosító RT területi képviselete
· OVB Általános Pénzügyi Tanácsadó KFT
4. Az üdülés, idegenforgalom és vendéglátás jellemzői
A.) Üdülés, pihenés
A település sokoldalú üdülési, idegenforgalmi szerepkörrel rendelkezik: nyaralóhely, kirándulóhely és szállásigényes kereskedelmi vendéglátás is rendelkezésre áll.
A településen két nagyobb kiterjedésű jelenleg zártkerti terület / régebben mezőgazdasági terület/ volt. Ezen a területen épültek a hétvégi pihenést szolgáló épületek, melyek sok esetben lakóházként funkcionálnak. Zártkertben lakóház nem építhető, csak gazdasági épület, ennek ellenére többeknek is otthonául szolgálnak ezek az épületek, mivel lakásgondjukat csak így tudják megoldani. A "zártkerti" ingatlanok száma: 2930 db.
Területük:
Makkosmária 176 ha
Nagyszénászúg: 111 ha
Összesen: 287 ha
B.) A vendéglátás intézményei
A nagyközség területén 1990-ben 17 db vendéglátó egység működött. Ebből 3 db volt melegkonyhás, ez a szám 1998-ra a fejlődést tükrözve 41 db vendéglátó üzletre emelkedett, melyből 10 db melegkonyhás. Az üzletek nagy része nemzetközi konyhát üzemeltet, de a község központjában megtalálhatóak az angol konyha és a sváb konyha különlegességei is. A nagyközségen átutazók és a községen átmenő turista vonalak látogatói különböző árfekvésű vendéglőkben és éttermekben étkezhetnek. Jellegét tekintve minden üzlet egyedi kivitelezésű. Találhatunk borozót, sörözőt, kerthelyiséges kisvendéglőt, speciális éttermet (pizzéria, gyros), különleges magyaros jellegű vendéglőt. Az újonnan nyílt vendéglők az igényes vendégkörre építettek.
|
|
1990 |
1998 |
|
vendéglátó egység |
17 db |
41 db |
|
ebből melegkonyhás |
3 db |
10 db |
|
cukrászda |
|
5 db |
A településen működő legnagyobb vendéglők:
|
Név |
Befogadóképesség |
m2 |
|
Tanne Étterem |
130 fő |
180 |
|
Szepi Vendéglő |
36 fő |
60 |
|
John Bull Pub |
110 fő |
60 |
|
Dudok család vendéglője |
150 fő |
200 |
|
Phonix |
70 fő |
75 |
C.) Szálláshelyek
Budakeszi földrajzi elhelyezkedésének és különleges klímájának köszönhetően már az 1930-as évektől kezdődően a budapesti polgárság kedvenc kiránduló és üdülő helye volt. Vonzáskörzetét tekintve jelenleg is mind szállodai, mind éttermi, illetve panziós szinten jelentős forgalmat bonyolít. A szálláshelyek forgalma 1998. évben az alábbiak szerint alakult:
|
név |
szobák száma |
férőhely |
vendégéjszakák száma |
vendégek száma |
|
Hotel Tanne |
35 |
80 |
2856 |
1204 |
|
Hotel Phoenix |
34 |
69 |
5196 |
2667 |
|
Béres panzió |
3 |
7 |
128 |
80 |
|
Gräfl Panzió |
5 |
12 |
221 |
72 |
|
Faludi Panzió |
3 |
8 |
259 |
121 |
|
Margaréta Panzió |
6 |
15 |
315 |
252 |
|
Brucker Panzió |
4 |
8 |
647 |
106 |
|
Összesen: |
90 |
199 |
9622 |
4502 |
A város határában üzemel 10.000 m2-en a Farkashegyi repülőtér közvetlen szomszédságában "GÓBÉ" camping. Minden év 05.01-től 09.30-ig a területen egyszerre 100 db gépkocsi és 100 db lakókocsi helyezhető el egy időben. 1999. évben 351 vendég volt a campingban, akik 1218 vendégéjszakát töltöttek itt. A vendégek nagy része saját repülőgépen érkezett. Lehetőség van a légijárművek helyszínen történő tankolására, ezenkívül külön programként sétarepülésre, ejtőernyőzésre és hőlégballon leszállásra is.
D.) Természetjárás
A Pilisi Parkerdő Rt. Budapesti Erdészeti / továbbiakban: PPRt./ Budakeszi közigazgatási területén, 460 ha üzemtervezett erdőterületet kezel. Az erdőterületek a Magyar Állam tulajdonát képezik, a Pilisi Parkerdő Rt. ezen erdőterület felett vagyonkezelői feladatokat lát el.
Erdőterület nagysága:
Budapesti Erdészet 460 ha
Budakeszi Erdészet 1.750 ha
Összesen: 2.210 ha
Budakeszi Vadaspark és Vadaskert az erdészethez tartozik. A park és vadaskert teljes területe 327 ha, ebből a 26 ha-os vadbemutató / illetve ennek 12 ha intenzív bemutató területét/. A fennmaradó 301 ha - a vadaskerti rész - a Budapesti Erdészet látogatható üzemi területe. A régió vadon élő állatainak szabadtéri bemutatása mellett egy falusi udvar létrehozásával a magyarországi háziállatok bemutatása is lehetővé válik.
Vadaspark területe: 327 ha
ebből vadbemutatói: 26 ha
A Vadaspark látnivalói:
· Magyarország és Európa őshonos vadfajai
· Pihenő és rendezvénypark tűzrakó helyekkel
· Szilfa - tisztás játszótérrel
· Környezetvédelmi oktatótermi foglalkozások
· Kilátó
Budakeszi Arborétum - tájvédelmi körzet. A terület földrajzilag Budakeszi község határában, a Telki-Perbál-Zsámbék községek felé vezető út mentén, a 4,5 km-kő tájékán található. A bekerített terület kereken 29 ha. 1958-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatásai alapján kezdődött meg az arborétum létesítése. Egyik rendeltetési célja, hogy a Budakörnyéki zöldövezetben a közjóléti jellegéhez tartozó erdőfoltok, fa- és cserjecsoportok kialakításához kiértékelhető tapasztalatot szolgáltasson. Másik célja, hogy az érdeklődő tanulóknak és közönségnek a fák és cserjék megismeréséhez gyűjteményként rendelkezésre álljon.
| |
